Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

Megtörtént katonai akciót dolgoz fel a film, az egyik túlélő, Andy McNab könyve alapján. 1991 januárjában szupertitkos küldetéssel nyolc különlegesen kiképzett katonát dobnak az iraki hadszíntérre, hogy megsemmisítsék az iraki rakétaütegek kommunikációs rendszerét. Az akciót leleplezik, négy katona meghal visszavonulás közben. A többiek fogságba esnek és iszonyú kínvallatásokkal próbálja az iraki titkosszolgálat kihúzni belőlük céljaikat. Mire a Vöröskereszt ki tudja őket menekíteni, egészségi állapotuk kétségbeejtő. A katonai helytállás és bajtársiasság értékes példája a rendhagyó háborús film.

Sean Baker akaratán kívül egy Guyver nevű földönkívüli biopáncél gazdája lesz, amely különleges tulajdonságokat kölcsönöz neki. Az idegen fegyver segítségségével Sean megkezdi harcát a hüllőszerű lények ellen melyeket Zoanoidoknak hívnak. A Harc tovább folytatódik, mikor egy régészeti ásatás közben rábukkan egy ősi idegen űrhajóra, ami eredetileg a Zoanoidokat a földre szálította. A kormányzati ügynökök és a Chronos vállalat mutánsai folytatják együttműködésüket a Zoanoidok biomechanikus technológiájáért. Mindkét fél abban reménykedik, hogy fontos földönkívüli tárgyakat találnak az ásatáson, és esetleg fényt deríthetnek a Guyver erejének forrására is.

Egy fiatal nő beköltözik új chicagói otthonába, azonban csakhamar rejtélyes események történnek: minden jel arra mutat, hogy a házon átok ül.

Egy tanár visszatér régi városába, ahol gyerekkorát töltötte. Testvérét 25 évvel ezelőtt meggyilkolták, a gyilkosokat menekülés közben elgázolja a vonat. Tanítványai közül néhányan gyanús körülmények között meghalnak. Helyettük új tanulók jelentkeznek az iskolába, akik a testvére gyilkosaira emlékeztetik őt.

A történet az egyszerű családból származó Arturo életét követi végig gyermekkorától a felnőtté válásig. A színhely a szicíliai Palermo az 1970-es és a 1990-es évek között. A gyönyörű város a maffia egyik központja, ahol a becstelenség kézen fogva jár az elnyomással. Tombol a maffiaháború, mindennaposak a gyilkosságok és az összecsapások a rivális bűnözők és a bűnüldözők között. Mindezt Arturo szemszögéből látjuk, akit közben végig kísért az osztálytársa, a gyönyörű Flora iránt érzett szerelme.

Bár Clouseau már meghalt, a francia rendőrség mégsem alhat nyugodtan. A néhai felügyelő fia ugyanis szintén rendőri pályára adja magát és amikor megjelenik a kapitányságon, ahol hajdan apja is dolgozott mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy sem természetben, sem pedig ügyességben - vagy inkább ügyetlenségben - nem különbözik apjától. A rendőrség tehát meg van áldva vele. Amikor pedig ismét ellopják a Rózsaszín Párducot, végképp elszabadul a pokol.

Egy kisvárosi főiskolás lány, Angie (Sarah Thompson) Jim és Violet Stanton farmján éjszakai gyermekmegőrzést vállal. Az éjszaka folyamán több különös telefonhívást kap az egyre rémültebb bébiszitter, majd kintről is furcsa zajokat hall. Ismerősétől, az autószerelő Ricktől és a helyi serifftől kér segítséget. Mindannyian életveszélybe kerülnek, mert kiderül, hogy Stantonék gyermeke, Sam, maga az ördög fia.

Ambicourt plébánosa egy kisebbségi érzéssel küzdő fiatalember, tele jósággal és megértéssel, aki maga is jó szóra, szeretetre vágyik. Beteg. Nem tudja, milyen súlyos az állapota, de ha tudná, sem kímélné magát. Robert Bresson Delluc-díjas, katarktikus hatású alkotása a vallásosokat Istenhez közelíti, a nem hívőket pedig ráébreszti a szeretet fontosságára. (port.hu)

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

Hunter kapitány és legénysége a földi ökoszisztéma megbomlása miatt 40 éve kutat olyan bolygó után, amely alkalmas az emberi élet fenntartására. Amikor végre egy ígéretes égitestre bukkannak, minden balul sül el és az űrhajó lezuhan a lakatlannak hitt bolygóra, melyről hamar kiderül, hogy nem is annyira lakatlan.

A 17 éves, tehetséges Manon Rivière azon kevés lányok egyike, akik bekerültek a fiú junior hokicsapatba. Ám nyomasztják érzései, ezért megszökik, hogy megtalálja rég nem látott apját. Belfortban nem találja meg őt, de kiderül, hogy új családja van.

Willie Parker, a maffiózóból lett besúgó álnéven Spanyolország egy kis falujában kezd új életet. Tíz év nyugalom után azonban régi bűntársai rátalálnak, és egy profi bérgyilkost küldenek utána, hogy Párizsba hozza őt a végső leszámolásra. Bár sikerül elrabolnia Parkert, innentől kezdve semmi sem úgy történik, ahogy azt eltervezték. Egy spanyol rendőr ered a nyomukba, aki úgy tűnik, előre látja minden lépésüket, arról nem beszélve, hogy folyamatosan zaklatja őket egy Maggie nevű nő, akinek a szeretőjét ők tették el láb alól. Amiről azt hitték, hogy hétköznapi rutinmunka lesz, arról hamarosan kiderül, hogy kemény lelki megpróbáltatás, mert Parker miközben elkeseredett küzdelmet folytat az idővel, hogy mentse az életét folyamatosan szembesíti fogvatartóit visszás szerepükkel és valódi énjükkel

Két ambiciózus filmfőiskolai hallgató, a produceri álmokat dédelgető Joe és tehetséges, ám kissé lövetes barátja, Baggy vizsgafilmjükre készülnek. Rögvest be is szeretnének törni a mozizás nagyágyúi közé. Csakhogy a professzoruk végül két percben maximálja a forgatandó film hosszát. A srácok megpróbálnak pénzt szerezni a művükhöz, ám mindenütt zárt ajtókba ütköznek. Egy nap azonban rájuk mosolyog a szerencse: egy pornómogul fantáziát lát a forgatókönyvükben - mindössze pornósítaniuk kell a sztorit és szállítani a világ első számú erotikus sztárját: Candy Fivewayst.

A történet egy megszállott szervezőről szól (Ryan Reynolds), aki elhatározza hogy a továbbiakban úgy éli le az életét, hogy semmit sem tervez el előre. Hamarosan azonban beleszeret egy nőbe, akibe mellesleg a legjobb barátja is beleesik, ráadásul kiderül róla hogy nem lehet gyereke. Nos, úgy tűnik, mégis szüksége lenne valami jó tervre.

Emily White (Katie Leclerc) az édesanyjával vezeti a család sikeres gazdaságát. Egy téli napon váratlanul megérkezik elhidegült nővére, Dorothy az üzleti partnerével, Charlie Blancharddal (Ryan Cooper). Dorothy terve az, hogy a közösen örökölt családi tejgazdaságot lerombolják, és a helyére lakóparkokat építenek. Emilynek karácsony éjfélig 400 ezer dollárt kell összegyűjtenie, hogy megmentse a farmot. A kétségbeesett lány egy jelet kér halott apjától és csak a karácsonyi csodában bízik. Kívánséga valóra válik, amikor a jóképű Charlie beleszeret Emilybe, és részt vesz a mentőakcióban.

Joe Valachi nem titkolja, hogy bűnöző volt. Nem is tehetné, hiszen jelenleg is börtönbüntetését tölti. Amikor azonban hírhedt keresztapja, Don Vito Genovese vérdíjat tűz ki a fejére, nincs hova menekülnie. Az első gyilkossági kísérleteket sikerül megúsznia, s ekkor döntő lépésre szánja el magát. Csak úgy tudja megmenteni a bőrét, ha megszegi a hírhedett "omertát", a hallgatás törvényét, és mindent kipakol a bűnüldözők előtt a maffiáról, vagyis a "Cosa Nostáról".

Három gyilkosságért elítélt bűnöző: Bowie, Chicamaw és T-Dub megszökik Mississippi állambeli börtönéből, és - jobb híján - rászokik a bankrablás édes ízére. Harminchat bankot kirabolni számukra gyerekjáték! A sajtó mindenhol a nyomukban jár, miközben ők újra meg újra kitörnek a törvény őreinek kezei közül, sőt még romantikázni is kedvük támad?

A bátor nyúlzsaru, Judy Hopps és barátja, a róka, Nick Wilde ismét összefognak, hogy megoldjanak egy új ügyet, pályafutásuk legveszélyesebb és legbonyolultabb ügyét. (Szarka Károly)

1940-es mesterművében, a Fantasia-ban Walt Disney lenyűgöző módon kombinálta a zenét és a rajzfilmet. Már akkor elhatározta, hogy folytatja a kísérletet, és munkatársaival együtt újabb és újabb epizódokat ad a meglévőekhez: hatvan évvel később a stúdió legnevesebb, legjobb rajzolói és rendezői készítették el a sorozat legújabb darabjait, ismét bebizonyítva, hogy az animáció lehetőségei végtelenek. A rajzfilmben minden megtörténhet. A legnépszerűbb komolyzenei dallamok ezúttal a fantázia szabad szárnyalásához adják az alapot: egy munkanélküli New York-i meggazdagodása a Kék rapszódia, a sötétség és a fény csatája Beethoven 5. szimfóniája, az állhatatos ólomkatona története pedig Sosztakovics zongoraversenye dallamaira elevenedik meg. Természetesen azért Mickey egér és Donald kacsa is feltűnik a színen.

Valóságshow. Azt hisszük, ismerjük, hogy tudjuk mi az. Van, aki már unja is. Igen, legnagyobb varázsa az örök és állandó kimondatlan ígéret, hogy most! A következő pillanatban történik valami, valaki tesz, vagy mond valamit, valamit, ami megindít, vagy megnevettet, valamit, ami jó, vagy rossz, csodás vagy borzalmas. Pedig nem tudhatjuk, hogy a láthatatlan médiamanipulátorok mit engednek látni és mit nem, mi zajlott a kamera, a másik kamera előtt, hogy mit nem tudhatunk meg soha, amikor a valóságshow már átlépte a határt, amikor még ember néz a kamerán át, vagy csak a gép rögzít mindent. Mindent, viccet és gonoszságot, barátságot és halált.

A vadnyugaton felépül a szorgalmas telepesek városa, Daisy Town, miután sikerül egyezséget kötni az indiánokkal. Minden rendben is lenne, ha nem jelennének meg a környéken a rabló Dalton-fivérek. Lucky Luke a seriff és hűséges beszélő lova, Jolly Jumper feladata lesz, hogy helyreállítsák a környék nyugalmát.

A XX. század elején Claude Roch Párizsban jár egyetemre, ahol megismerkedik egy fiatal, angol lánnyal, Anne Brownnal. Összebarátkoznak, és a lány meghívja őt wales-i otthonába, ahol anyjával és nővérével, Muriellel, él. A Brown-házban töltött nyaralás ideje alatt a két nővér és a fiú kapcsolata bonyolódni kezd. Claude szerelmet vall Murielnek, ő viszont elutasítja a fiú házassági ajánlatát. Claude visszamegy Párizsba, ahol néhány futó kaland után, Anne-hez kezd közeledni. Kapcsolatuk azonban tragikus véget ér, a lány ugyanis tüdőbajban meghal. Claude ezután megpróbálja még egyszer meghódítani Muriel szívét, akit továbbra sem képes elfelejteni.

Midwichbe, egy amerikai kisvárosba földönkívüliek érkeznek, akik egy teljes napra az összes lakót elkábítják. A mesterséges álomban a városka minden nőjét megtermékenyítik az idegenek, majd távoznak. Hamarosan tömegesen szülik meg az asszonyok az idegenek gyermekeit - fehér hajú, üvegesen izzó szemű, telepatikus képességű szörnyetegeket, akik tudják a feladatukat. Azt tervezik, hogy természetfeletti képességükkel elpusztítják a városlakókat és előkészítik a terepet az idegenek teljes hatalomátvételére. Csak a városka orvosa és felesége sejti, mire készülnek a szörnyszülöttek - csak ők akadályozhatják meg a katasztrófát...

Fontana báró, a kisvárosi focicsapat elnöke nem nézi jó szemmel a lánya és az egyik játékos között szövődő kapcsolatot. Aldo úgy dönt, hogy másik csapathoz szerződik.

A hatalomvágytól megszállott Griffin Mill az egyik hollywoodi filmstúdió nagyhatalmú igazgatóhelyettes-producere. Egyszóval élet-halál ura, ő az, aki a benyújtott tartalmi kivonatok alapján a filmek sorsáról dönt. Egyik nap Griffin fenyegető üzenetet talál a postájában, majd a fenyegetés később faxon és telefonon is megismétlődik. Menő producerünk attól való félelmében, hogy az egyik elutasított kliense az életére tör, tévedésből megöl egy embert. Innentől kezdve összeomlik a belső világa, folyamatos lelkiismeret-furdalással küzd, merő rettegés az élete.

A rómaiak által magára hagyott Britanniában zavaros, kegyetlen időszak köszöntött be. A hatalmi űrt kihasználva az erőszakos és kegyetlen ír király kerekedett a megosztott brit törzsek fölé. Az idegen iga ellen szövetkező törzsek élére a fiatal és nagyszerű harcos, Trisztán áll, akit az első ütközetben mérgezett fegyver vesz le a lábáról. A halottnak hitt harcos testét Írországba sodorja a sors és a tenger, ahol az ellenséges király lánya Izolda ápolja és veszi védőszárnyai alá. A két fiatal között mély kötődés alakul ki, de az elkeseredett hatalmi harcok nem hagyják, hogy szerelmük beteljesedjék.

A gimnáziumi osztálytalálkozójukon hóba ragadt egykori osztálytársak gyilkosságot fedeznek fel, és igyekeznek azonosítani az elkövetőt, mielőtt mindannyian végleg megfagynának

Itt az esküvő szezon, azonban Brooke Etheridge, a sikeres fizioterapeuta pont ebben az időszakban szakít párjával. Kísérő nélkül kellene mennie az esküvőkre, viszont megismerkedik a szintén szingli Nate-tel, akivel négy egymást követő hétvégén, ugyanazon a négy esküvőn vesznek részt. Úgy érzik ez a "lagzibarátság" tökéletesen működik közöttük, de vajon a sok együtt töltött idő alatt egymásba is szeretnek?

Earl és Grady egy olajtársaság felkérésére elvállalja, hogy mexikói telephelyén kiirtja azokat a nagy méretű, féreghez hasonlító földalatti szörnyeket, amelyek megölték az ott dolgozó embereket. Az egyetlen túlélõ Kate rájön, hogy ezek a lények még a dinoszauruszoknál is idõsebbek, és hihetetlen gyors evolúcióra képesek. Kíméletlen küzdelem indul ember és hüllõ között, és a tapasztalt Earl hamarosan belátja, hogy segítségre van szükségük. De hiába érkezik meg bombákkal megrakodva régi barátja, addigra a drabálok új alakot öltenek.

Dorothy, a kiskutyájával, Totóval a piros cipellő segítségével visszatért nagynénje házába. Itt senki sem hiszi el történetét és úgy gondolják, csak képzelődik. A kislány szomorú emiatt, és visszavágyik Óz csodálatos birodalmába. Álmatlanság gyötri, ezért Emily néni kórházba viszi. Itt a modern tudomány segítségével elektromos kezelést kap. A varázslatos elektromosság újra Óz földjére repíti, ahol hihetetlen kalandok sorát éli át? A filmtörténet egyik legsikeresebb alkotásának, az Óz, A Csodák Csodája című filmnek a folytatása.

Egy látszólag átlagos reggelen öt barát arra ébred, hogy nincs áram, nem működnek a mobiltelefonok és a rádióadók is elnémultak. A szomszédok sem tudják mi okozhatta ezeket a problémákat, azonban hamar híre megy, hogy az egész szigetország hasonló problémákkal küzd. Két nappal később, az éjszaka közepén vakító fények kíséretében egy hatalmas, város méretű UFO repül át a házak felett. Vajon ellenségesek a szándékaik? Esetleg már támadtak is? Az áramkimaradás csak egy szerencsétlen velejárója a hajó megjelenésének, vagy ez már az idegeneknek köszönhető?

Simon felébred egy kórházi ágyban. Úgy tűnik, két év kiesett a memóriájából, sőt, meghalt és újraélesztették. A jóságos orvos megnyugtatja, minden rendben lesz, hősünket mégis kételyek gyötrik. Találkozik egy lánnyal, akibe állítólag szerelmes. Közben egy gonosz feleséggel is számolnia kell. Aztán egyik pillanatról a másikra megváltozik a kórház, az emberek. Két évvel korábbi dátumot írunk, Simon nőtlen, autóbalesete volt (a bátyja meghalt) és egy csendes, szolid nővérkében felfedezi jövendőbeli feleségét. Csúnya kis titkok kerülnek napvilágra a múltból (vagy jelenből?). Simon akaratán kívül át-átkerül egyik világból a másikba, így felmerül a kérdés, hogy a jelen ismeretében meg tudja-e változtatni a baljós múltat.

Amikor Eddie feltör egy luxus terepjárót, egy halálos csapdába sétál bele, amelyet William, egy önjelölt igazságosztó állított fel. Menekülési lehetőség híján Eddie-nek meg kell küzdenie a túlélésért egy olyan járműben, ahol a menekvés csak illúzió, a túlélés rémálom, és az igazságszolgáltatás pedig őrült fokozatba kapcsol.

Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.

Hét évvel IV. Henrik francia király meggyilkolása után ádáz küzdelem folyik a trón birtoklásáért. Törvényes örököse, a 15 éves XIII. Lajos helyett édesanyja, Medici Mária birtokolja a hatalmat, ami nem kis megütközést okoz a főnemesség körében. Egyetlen kardforgató kisnemes, Francois de Capestan lovag, a "Kapitány" vállalja, hogy tájékoztatja a királyt a kialakult helyzetről, a lázadás közelgő veszélyéről. Csakhogy a király közelébe jutni nem könnyű feladat a forrongó országban...

Egy testvérpár és négy útitársuk egy vihar közepén autóbalesetet szenvednek a Sierra Mountain elhagyatott vidékén. Egy titokzatos idegen a segítségükre siet, így hamarosan menedéket lelnek egy erdei házban. Amint a vihar lecsillapodik, folytatni szerenék az útjukat, de a ház bosszúálló szellemének más tervei vannak velük.

Nagy-Britannia az 1980-as években. Danny magányos gyári munkás, akit alaposan megviselt az élet. Egy napon a gyermekei szeme láttára megverik és megalázzák. Ennek következtében még mélyebbre süllyed a már-már kilátástalan létbe. A teljes összeomlás szélén elhatározza, hogy megembereli magát, és felveszi a harcot. Találkozik egy éjszakai klub ajtónállóival, akik befogadják, és arra biztatják, hogy tartson ki. Miközben egyre jobban megismeri a világukat, azok felpiszkálják a helyi bandafőnök ellen. Mindez brutális következményekkel járó események láncolatát indítja el.

A vadnyugati városkában felbukkanó titokzatos idegen teljes amnéziában szenved: nem tudja, hogy honnan jött, hogy mi dolga itt, de még azt sem, hogy mi a neve. Csak az biztos, hogy kiválóan ért a fegyverekhez: talán mesterlövész volt, estleg fegyvergyáros vagy párbajhős. És egyre erősödik az az érzése, hogy: valamikor már járt itt, és fontos elintéznivalója van a környéken. Egy fejvadász és egy farmernő segít neki, hogy visszanyerje emlékezetét, és a múlt lassan összeálló darabkái nyomán bosszút állhasson felesége és gyermeke gyilkosain...

A film képanyagát Truffaut még 1958 februárjában forgatta, mikor árvíz volt Párizs déli részén. Két napon át filmezte, amint Jean-Claude Brialy és Caroline Dim próbálnak autóval visszajutni a városba. A nyersanyagot végül félretette. Évekkel később Godard talált rá a felvételekre és vágta össze őket egy kisfilmmé, saját maga által írt kommentárral kiegészítve azt.

Két rivalizáló Las Vegas-i banda azért küzd, hogy megszerezzék egymástól a hatalmat a város felett, miközben egy Los Angeles-i zsaru (Michael Masini) beépül az egyik bandába, hogy belülről próbálja lefülelni mindkettőt. Egyre közelebb kerül a célhoz, ám sajnos beleszeret a bandavezér szeretőjébe (Ali Costello), és ez mindkettőjüket veszélybe sodorja.

Maggie Bradford és apja, George Plymouth-ban élnek, egy csendes kis házban. Egy nap váratlanul felszólítást kapnak, miszerint egy rövid időn belül el kell hagyniuk a házat, ahová Maggie apját rengeteg emlék fűzi. A lány úgy dönt, hogy felkeresi az illetékes ügyintéző Chris Lennont, és megpróbálja megakadályozni a kilakoltatásukat. A találkozás nem várt fordulatokat hoz a lány életébe.